Munkás Nóri
2026.01.20.
Zene, mozgás és ábrázolás szerepe a dadogó óvodáskorú gyermekek terápiájában
Óvodáskorban a gyermekek számára a világ elsősorban testen, mozgáson és élményen keresztül érthető meg. A beszéd még nem mindenható eszköz: sok belső állapot, feszültség vagy öröm előbb jelenik meg mozgásban, rajzban, játékban. Dadogás esetén ez különösen fontos szempont, hiszen a beszéd maga válhat terhelté.
A zene, a mozgás és az ábrázolás olyan kifejezési csatornákat nyit meg, amelyek nem a beszédre épülnek, mégis hatással vannak rá.
Miért nem a beszéd az elsődleges kifejezési forma óvodáskorban?
Az óvodáskorú gyermek:
- még tanulja a belső állapotai felismerését,
- nem mindig tudja szavakba önteni érzéseit,
- ösztönösen mozgással, játékkal, alkotással reagál.
Dadogás esetén a beszéd sokszor fokozott figyelem alá kerül, ami beszűkítheti az önkifejezést. A nem verbális csatornák ezért tehermentesítő szerepet töltenek be.
A mozgás szerepe a dadogás terápiájában
A mozgás segít:
- oldani a testi feszültséget,
- rendezni a ritmust,
- támogatni az önszabályozást.
Dadogó gyermekeknél gyakran megfigyelhető, hogy a beszéd közben a test is „készenléti állapotban” van. A mozgásos élmények lehetőséget adnak arra, hogy a gyermek felszabadultabb testi állapotba kerüljön, ami kedvezően hat a kommunikációra is.
A zene és a ritmus jelentősége
A zene és a ritmus:
- strukturálja az élményt,
- segíti az időzítést,
- biztonságos keretet ad az együttműködéshez.
A közös zenélés, ritmusjátékok során a hangsúly nem a megszólaláson, hanem az együtt haladáson van. Ez csökkenti a beszéddel kapcsolatos nyomást, miközben kapcsolódási élményt nyújt.
Az ábrázolás mint kifejezési lehetőség
A rajzolás, festés, alkotás:
- lehetőséget ad belső élmények megjelenítésére,
- nem igényel verbális magyarázatot,
- erősíti az önkifejezés biztonságát.
Dadogás esetén különösen fontos, hogy a gyermek megtapasztalja: akkor is meg tudja mutatni magát, ha nem szavakkal teszi.
Hogyan kapcsolódnak ezek A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJÁHOZ?
A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJA tudatosan épít a zene, a mozgás és az ábrázolás eszközeire. Ezek a tevékenységek:
- nem önálló „feladatok”,
- hanem a terápiás folyamat szerves részei,
- amelyek indirekt módon támogatják a kommunikációt.
A programban ezek az élmények biztonságos, strukturált keretben jelennek meg.
Mit tapasztalhatunk a gyermekeknél?
A zenei, mozgásos és ábrázoló tevékenységek hatására gyakran:
- csökken a belső feszültség,
- nő az aktivitás és a részvételi kedv,
- erősödik az önbizalom.
Ezek a változások megalapozzák azt, hogy a beszéd is kevésbé terhelt módon legyen jelen.
Óvodáskorban a zene, a mozgás és az ábrázolás nem kiegészítő elemek, hanem alapvető kifejezési formák. Dadogó gyermekeknél ezek az eszközök lehetőséget adnak arra, hogy a kommunikáció biztonságos élménnyé váljon, és a beszéd ne egyedüli mércéje legyen az önkifejezésnek.
Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
06 20 273 6071
Szakirodalom
- Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
- Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
- Balás Eszter: A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJA. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.
