Munkás Nóri
2026.01.26.
Mit jelent a biztonságérzet a dadogás terápiájában óvodáskorban?
Óvodáskorban a beszéd nem pusztán nyelvi működés, hanem biztonsági kérdés is. A gyermek akkor szólal meg szívesen, ha belsőleg rendben van, és a környezetét kiszámíthatónak, elfogadónak éli meg. Dadogás esetén ez a biztonságérzet könnyen sérülhet, még akkor is, ha a környezet jó szándékú.
A terápiás folyamat egyik legfontosabb, mégis gyakran láthatatlan eleme a biztonság megteremtése.
Mit értünk biztonságérzet alatt óvodáskorban?
A biztonságérzet nem tudatos gondolat, hanem belső állapot, amelyben a gyermek:
- mer kapcsolódni,
- nem fél a hibázástól,
- nem számít negatív következményekre a megszólaláskor.
Ez az állapot alapfeltétele minden spontán kommunikációnak.
Hogyan sérülhet a biztonságérzet dadogás esetén?
Dadogásnál a gyermek gyakran megtapasztalja, hogy:
- a beszédére fokozott figyelem irányul,
- a környezet reagál a megakadásokra,
- ő maga is érzékeli a különbséget másokhoz képest.
Ezek az élmények önmagukban nem traumatikusak, de halmozódva csökkenthetik a beszédhez kapcsolódó biztonságot.
Mi történik, ha a biztonság meginog?
Ha a biztonságérzet sérül:
- nőhet a beszéd előtti feszültség,
- megjelenhet az elkerülés,
- a gyermek visszahúzódóbbá válhat kommunikációs helyzetekben.
Ilyenkor a dadogás nemcsak tünet, hanem egy védekező reakció része is lehet.
Hogyan építhető újra a biztonság a terápiában?
A biztonság nem magyarázatokkal, hanem átélt tapasztalatokkal épül. Olyan helyzetekben, ahol:
- nincs sürgetés,
- nincs értékelés,
- a gyermek önmaga lehet.
A terápiás folyamat egyik fő célja ezeknek a helyzeteknek a rendszeres megteremtése.
A biztonság szerepe A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJÁBAN
A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJA a biztonságot nem mellékhatásként, hanem alapfeltételként kezeli.
A program keretei:
- kiszámíthatók,
- élményalapúak,
- elfogadóak.
Ebben a közegben a gyermek fokozatosan újra megtapasztalhatja, hogy a megszólalás nem veszélyes.
Milyen jelei vannak a biztonság erősödésének?
A biztonságérzet növekedése gyakran előbb jelenik meg, mint a beszéd változása:
- felszabadultabb részvétel,
- bátrabb kezdeményezések,
- nyitottabb kapcsolódás.
Ezek a jelek fontos mérföldkövek a terápiás folyamatban.
Miért nem siettethető ez a folyamat?
A biztonság nem gyorsítható, és nem erőltethető. Óvodáskorban különösen fontos, hogy a gyermek a saját ritmusában haladhasson, anélkül hogy újabb elvárások terhelnék.
A dadogás terápiájában a biztonságérzet nem kiegészítő tényező, hanem alap. Óvodáskorban akkor tud a beszéd felszabadulni, ha a gyermek belsőleg biztonságban érzi magát. Ez a biztonság adja meg a teret minden további fejlődéshez.
Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
06 20 273 6071
Szakirodalom
- Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
- Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
- Balás Eszter: A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJA. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.
