Mikor tekinthető a dadogás életkori jelenségnek, és mikor érdemes segítséget kérni óvodáskorban?
Óvodáskorban sok gyermek beszédében jelennek meg megakadások, ismétlések, elbizonytalanodások. Ez gyakran megnyugtató mondatokkal találkozik a környezet részéről: „Ez még belefér.”
A szülőkben mégis ott marad a kérdés: hol húzódik a határ az életkori jelenség és a segítséget igénylő dadogás között?
A válasz nem fekete-fehér, de vannak olyan szempontok, amelyek segítenek tisztábban látni.
Mit nevezünk életkori jelenségnek óvodáskorban?
Az óvodáskor a beszéd- és nyelvfejlődés intenzív időszaka. A gyermekek gondolkodása gyakran gyorsabban halad, mint a beszéd kivitelezése, ami átmeneti elakadásokat okozhat.
Életkori jelenségre utalhat, ha:
- az elakadások rövid ideig tartanak,
- nem járnak látható feszültséggel,
- a gyermek nem kerüli a megszólalást,
- a beszédhelyzetek többségében oldott marad.
Ezek a jelenségek sok esetben spontán rendeződnek.
Mikor merül fel a dadogás gyanúja?
A szakirodalom szerint érdemes továbbgondolni a helyzetet, ha:
- a beszédmegszakítások több hónapon át fennállnak,
- a dadogás hullámzó, de visszatérő mintázatot mutat,
- a gyermek beszéde közben feszültté válik,
- megjelenik a beszéd kerülése vagy a megszólalástól való tartózkodás.
Ilyenkor a dadogás már nem pusztán életkori sajátosságként értelmezhető.
Miért nehéz ezt szülőként eldönteni?
A dadogás óvodáskorban:
- egyik helyzetben alig észrevehető,
- máskor hirtelen felerősödik,
- erősen függhet a környezeti terheléstől.
Ez a változékonyság megnehezíti a megítélést, és könnyen bizonytalanságot kelt. A „várjunk még” és a „lépnünk kellene” gondolatok gyakran egyszerre vannak jelen.
Mit jelent a „segítségkérés” ebben az életkorban?
Fontos hangsúlyozni, hogy a segítségkérés óvodáskorban nem azonnali terápiát jelent, hanem szakmai ránézést.
Ennek célja:
- a dadogás jellegének megértése,
- a gyermek kommunikációs biztonságának felmérése,
- annak eldöntése, hogy szükség van-e további támogatásra.
A szakmai megközelítés ilyenkor mindig a gyermek egészét veszi figyelembe.
Hogyan illeszkedik ide A dadogás komplex művészeti terápiás programja?
A dadogás komplex megközelítése abból indul ki, hogy óvodáskorban a beszéd, az érzelmi működés és a kapcsolati élmények szorosan összefonódnak.
A dadogás komplex művészeti terápiás programja nem a beszéd „kijavítására” törekszik, hanem arra, hogy a gyermek biztonságos, támogató közegben élhesse meg a kommunikációt.
Ez a szemlélet különösen fontos akkor, amikor még nem egyértelmű, merre halad a folyamat.
Az óvodáskorú dadogás megítélése nem egyszeri döntés, hanem megfigyelési folyamat. Nem minden beszédelakadás igényel beavatkozást, de minden eset megérdemli a figyelmet.
A cél nem az elsietett lépés, hanem a tudatos jelenlét és a gyermek kommunikációs biztonságának megőrzése.
Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
06 20 273 6071
Szakirodalom
- Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
- Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
- Balás Eszter: A dadogás komplex művészeti terápiás programja. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.