Munkás Nóri
2026.01.22.
A játék, az alkotás és az élmény szerepe a beszédbiztonság kialakulásában óvodáskorban
Óvodáskorban a gyermekek számára a világ elsősorban játékon és élményeken keresztül válik érthetővé. A beszéd nem különálló készség, hanem a tapasztalatokkal, érzelmekkel és kapcsolatokkal együtt fejlődik. Dadogás esetén különösen fontos kérdés, hogy hogyan lehet a beszédet újra biztonságos élménnyé tenni.
Ebben a folyamatban a játék, az alkotás és az élményszerű tevékenységek kulcsszerepet kapnak.
Miért alapvető a játék óvodáskorban?
A játék:
- természetes tanulási forma,
- feszültségoldó hatású,
- teret ad a spontán megnyilvánulásoknak.
Játék közben a gyermek nem „figyeli magát”, nem teljesít, hanem jelen van. Ez az állapot kedvez annak, hogy a kommunikáció erőlködés nélkül jelenjen meg.
Az alkotás mint belső kifejezés
Az alkotó tevékenységek – rajzolás, festés, formázás – lehetőséget adnak arra, hogy a gyermek:
- szavak nélkül is kifejezze belső állapotait,
- megélje a kompetencia érzését,
- biztonságos keretben mutassa meg önmagát.
Dadogó gyermekeknél ez különösen fontos, hiszen a beszédhez gyakran fokozott elvárás kapcsolódik.
Az élmény szerepe a beszédbiztonságban
Az élményalapú tevékenységek során:
- a figyelem nem a beszéden van,
- a gyermek érzelmileg bevonódik,
- a kapcsolódás természetes módon történik.
A pozitív élmények segítenek újraépíteni azt az érzést, hogy a megszólalás nem veszélyes, hanem örömteli lehet.
Hogyan kapcsolódik mindez a beszédbiztonsághoz?
A beszédbiztonság nem technikai kérdés, hanem érzelmi és kapcsolati alapú élmény. Akkor alakul ki, ha a gyermek:
- elfogadva érzi magát,
- nem fél a megszólalástól,
- nem éli meg a beszédet teljesítményhelyzetként.
A játékos, alkotó és élményalapú tevékenységek mind ezt az alapot erősítik.
A szerepük A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJÁBAN
A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJA a játékot, az alkotást és az élményt nem eszközként, hanem terápiás alaptérként használja. Ezek a tevékenységek:
- csökkentik a beszéddel kapcsolatos nyomást,
- támogatják az önszabályozást,
- erősítik a kapcsolódási élményeket.
Ebben a közegben a beszéd újra a kommunikáció egyik természetes formájává válhat.
Mit tapasztalhatnak a szülők?
A folyamat során gyakran megfigyelhető:
- felszabadultabb viselkedés,
- növekvő önbizalom,
- csökkenő beszédfeszültség.
A beszéd változása sokszor nem azonnali, de a belső biztonság erősödése már önmagában jelentős előrelépés.
Óvodáskorban a beszédbiztonság nem gyakorlással, hanem élményekkel épül. A játék, az alkotás és a pozitív tapasztalatok segítenek abban, hogy a kommunikáció ne teher, hanem lehetőség maradjon. Ez a szemlélet ad stabil alapot a beszéd fejlődéséhez.
Ha kérdésed van, írj nekünk nyugodtan.
http://logopedusbudapest.hu/kapcsolat/
06 20 273 6071
Szakirodalom
- Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése. Műhelymunkák, 2010/III.
- Schmidtné Balás Eszter: Óvodáskorú dadogó gyermekek terápiája (szülőcsoporttal).
- Balás Eszter: A DADOGÁS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS PROGRAMJA. OPI, 1990; átdolgozott kiadás, 2005.
